A Wing Tsun formagyakorlatai

A Wing Tsun formagyakorlatai olyanok, mint maga a kommunikáció.
Az ábécé tanulásától kezdve a szavak megalkotása és a mondatok megfogalmazásán át a folyamatos beszédig. ​

A Wing Tsun-ban a következő pusztakezes formagyakorlatok léteznek:
  • Siu-Nim-Tau (小念頭) – kis ötlet, kis gondolat útja

  • Chum-Kiu (沉橋) – híd keresés

  • Biu-Jee (標指) – repülő ujjak

Továbbá ott vannak az elengedhetetlen Wing Tsun eszközök, illetve a fegyverek is:
  • Muk-Yan-Chong (木人樁) – fabábu forma

  • Luk-Dim-Boon-Kwun (六點半桿) – 262 cm hosszúbot, másnéven patkányfarokrúd, és a

  • Bart-Cham-Dao (八斬刀) – kettős kantoni kés, páros kés, pillangó kés.

小念頭 Siu-Nim-Tau

Kis ötlet, kis gondolat útja

Ez az első formagyakorlat, ami az egész Wing Tsun rendszer alapjait képezi. 108 mozdulatból áll és mint minden formagyakorlat, a Wing Tsun-ban szimmetrikus, így mind két oldalon egyaránt tanítja technikáit.

Itt a tanítványnak lehetősége van a legalapvetőbb technikákat elsajátítani, mint például a helyes és stabil állást, a helyes testtartást, a legalapvetőbb ütéseket, védéseket és a helyes légzést (a Chi-Kung-ot, azaz a belső energiára épülő légzésgyakorlatot), ezen felül megtanulja a Wing Tsun alapelveit is: a szembefordulás elméletét, az ék elméletét, a mozdulatlan könyök elméletet, stb.

A formagyakorlatban nincsenek fordulások, lépések, mert a tanítványnak előbb meg kell tanulnia a helyes alapállást és a térd összehúzó erőt, hogy gyorsan és dinamikusan tudjon kimozdulni, vagy belépni az adott helyzetnek megfelelően. Minden haladóbb technika erre épül fel.

A formagyakorlat jelentése kis gondolat ami annyit tesz, hogy a tanítványnak nem csak magára a technikára kell figyelnie, hanem a benne rejtőző mondanivalójára, tanítására is, hiszen minden technika egy „kis gondolatból” születik.

尋橋 Chum-Kiu

Hídkeresés

Ez a Wing Tsun második formagyakorlata, ami a védekezésre, illetve a több támadó elleni harcra fekteti a hangsúlyt.

Ebben a formagyakorlatban már szerepelnek fordulások, lépések és a 3 alapvető rúgás (oldalsó-, taposó- és a csavart rúgás), ami elengedhetetlen egy igazi harc során, így a tanítvány megtanulhatja a több ellenfél elleni technikákat is.

A Chum-Kiu jelentése hídkeresés. A Wing Tsun gyakorló megtanulja hogyan képezzen „hidat” saját maga és az ellenfele között a karjai segítségével. Ahhoz, hogy meglegyen a kontaktus két ember között, kell lennie egy „hídnak” ami segít kikövetkeztetni az ellenfél szándékát a harc közben.

镖指 Biu-Jee

Repülő ujjak

A Wing Tsun Kung Fu harmadik és egyben utolsó pusztakezes formagyakorlata.

Jelentése repülő ujjak. Az ököltámadások helyett főképp a tenyér, a kézél és az ujjbegy támadásokra fekteti a hangsúlyt.

Ez a formagyakorlat a támadótechnikákat tanítja meg.

Egyik jellemzője, hogy a leglehetetlenebb helyzetből kikerülve a legváratlanabb szögekből jönnek igen veszélyes technikái, a hárítás és egyben támadás elvét követve. Ez az oktatók és a mesterek formagyakorlata. Ez tartalmazza a Wing Tsun legveszélyesebb technikáit.

木人樁 Muk-Yan-Chong

Fabábu forma

A fabábu technikái, a pusztakezes formagyakorlatok egy magasabb szintű gyakorlása. A fabábu egy tradicionális gyakorló eszköz a Wing Tsun-ban.

A fából készült eszköz egy fáradhatatlan gyakorló partnert helyettesít. Sokat segít a technikák precíz és robbanékony begyakorlására, miközben erősíti a kezeket és a stabil állásban is segít.

A fabábun való gyakorlás a kezdők számára nagyon is ajánlott, azonban a formát még nem tanulja meg.

六點半桿 Luk-Dim-Boon-Kwun

Hat és fél pontos bot

A Wing Tsun leghosszabb fegyvere, a 262 cm hosszúbot, vagy más néven, a patkányfarok rúd.

A legenda szerint a Shaolin kolostorból menekült Chi Shin mestertől került a Wing Tsun rendszerbe (Wong Wah Bo és Leung Yee Tai kapcsolata során). A bot kezelése 6 és fél alaptechnikára épül, amelyeket a Shaolin bottechnika leegyszerűsítésével dolgoztak ki. A bot használatában ugyanazokat a koncepciókat követik, mint a pusztakezes harcban. A látványos, nagy ívű mozdulatok helyett inkább a rövid, célratörő döféseket használja. Különleges edzésmódszer a tapadós bot, amelynél a kézben lévő energiákat kell a botba átvezetni és így követni az ellenfél fegyverének mozgását. A hosszúbot minden hosszú fegyver (pl.: lándzsa, háromágú szigony, stb) alapja. Aki tudja használni a hosszúbotot, annak nem okozhat gondot a többi hosszú fegyver használata sem!

八斬刀 Bart-Cham-Dao

A kés nyolc útja, vagy a kés nyolc vágása

A névben használt nyolcas szám, a nyolc támadó és védekező mozdulatot jelenti. Ezek mindegyik sorozatában először az alaptechnikákat – támadó és védekező mozdulatokat – gyakoroljuk, eleinte lábmunka nélkül, majd összekötve fordulással és lépésekkel. Minden sorozat más-más fegyver ellen tanít meg védekezni pl.: hosszú fegyverek (hosszúbot, lándzsa), rövid fegyverek (rövidbot, kard, szablya), hajlékony fegyverek (nunchaku, lánc, három részes bot). Aki a kevés, de rafinált kétkéses technikákat és kombinációkat elsajátítja nem kell többé a vágó és szúró fegyverektől félnie.

A kettős kések rövid közelharchoz való fegyverek, így a küzdelem gyors. Minden mozdulat vagy vágás közvetlenül csonkoláshoz vagy halálhoz vezet. A Wing Tsun-ban ezért tudják, hogy mihelyt a késeket előveszik, a küzdelem az első két mozdulat után eldől. A kést többnyire az ellenfél elsődleges célpontjai felé vetjük be pl.: alkar, térd így az ellenfelünket már az első érintkezéskor megsebesíthetjük. A gyors lábmunka minden fegyveres harc alapja, így a késtechnikában is kiemelt szerepe van. Ebből kiindulva a kétkéses forma tartalmazza az egész Wing Tsun módszer leghatásosabb lábmunkáját.